Az esti híradásokban másról sem hallani, mint a rengeteg közlekedési balesetről. A mostani időjárási körülmények miatt pedig megemelkedett a szerencsétlenségek száma, noha a mai modern autók már jobbnál jobb biztonsági rendszerekkel vannak ellátva. Talán már meg sem lepődünk, hogy életünket olyan rendszerek védik, melyeket nemzetünk neves tudósai dolgoztak ki.

Ezúttal a kevésbé ismert, ám annál jelentősebb tevékenységet folytató Barényi Bélát mutatjuk be, aki az autók passzív biztonsági rendszerét dolgozta ki.Sokan nem tudják, hogy a gépkocsikba szerelt biztonsági rendszereket két alapvető csoportra, aktív és passzív védelmi struktúrákra osztják. A passzív rendszerek, mint például a gyűrődési zóna, a biztonsági kormányoszlop, a biztonsági utascella és az oldalsó ütközésvédelem a már bekövetkezett baleset következményeit igyekeznek enyhíteni. Bizton állíthatjuk, hogy ezek számos emberéletet mentettek már meg.

Az 1930-as évektől a legkiemelkedőbb autófejlesztő mérnök a magyar származású Barényi Béla volt, aki 1907-ben született Bécs mellett. Autók iránti érdeklődése már fiatalkorában jelentkezett. Családjuk autójában utazva az foglalkoztatta, hogy a kiálló kormányagy mekkora sérülést okozna egy esetleges baleset során. Tehát Barényi már akkor felismerte az alkatrészekben rejlő veszélyforrásokat.

Az ifjú tehetség hamarosan a saját építésű versenyautójába párnázott kormányt épített, mely már magában hordozta a későbbi biztonsági kormánykerék alapvető vonásait – írja Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében. Sőt, már egyetemi évei alatt kidolgozta a központi csőváz és egy léghűtéses boxermotor terveit.

Az utasbiztonság atyjaként emlegetett Barényi 1939-ben csatlakozott a Mercedes-Benzhez (állítólag a meghallgatáson így indított: „Uraim, Önök mindent rosszul csinálnak!”), ahol előbb megalapította, majd 1972-ig vezette is a patinás gyár biztonságtechnikai osztályát. Vezetésével megkezdődtek az első töréstesztek, de munkái közé tartozik az 1951-ben szabadalmaztatott gyűrődési zóna, mely napjainkig meghatározta az autófejlesztésben a karosszériatervezési irányelvet, s mely talán legfontosabb találmányaként említhető. Úttörő vívmányának lényege az volt, hogy a kocsi „magja” keményebb anyagból készült és így kevésbé sérült meg, míg az autó elején és hátulján ún. gyűrődő zónát hoztak létre. Barényi nevével fémjelzett továbbá az 1947-ben levédett kormányoszlop, és további, mintegy 2500 szabadalom. Ezek között olyanok, mint a lekerekített élekkel rendelkező, vágott sebekre esélyt sem adó belső tér, a legkisebb baleset esetén is könnyen letörő visszapillantó tükör, a megerősített ülések, vagy épp a süllyesztett ablaktörlő lapátok. Ezekkel a fejlesztésekkel Barényi megalapozta a Mercedes-Benz modelljeinek irányvonalát. A számos szabadalom és biztonsági rendszerek kialakítása mellett a töréstesztek is az ő vezetésével indultak el 1959-ben.

Érdekesség – és sokak számára talán ismeretlen – tény, miszerint a Bogárhátút nem Ferdinánd Porsche, hanem a magyar-osztrák születésű mérnök tervezte meg, méghozzá öt évvel a német előtt!  Mindezek ellenére mégis Porsche nevét ismerte meg a világ. Barényi azonban nem hagyta annyiban a dolgot. Sokéves pereskedés után a bíróság végül elismerte igazát.

Gróf Spanyol Zoltán feltaláló a következőket mondta : „…Elég, ha csak Barényi Bélát említem meg, aki a Volkswagen autót tervezte, és több mint ezer különböző szabadalma volt már a ’30-as években a Mercedes és a Volkswagen gyárakban, ahol dolgozott. A végén pert kellett indítania, amit meg is nyert, így végül a német állam kénytelen volt elismerni, hogy a Volkswagent nem a németek tervezték, hanem egy magyar mérnök. Ha ezek az emberek mind a haza javára fordíthatták volna a tudásukat, nem kellett volna nekik idegenben rohangálniuk az érvényesülésért, akkor Magyarország ma nagyon gazdag ország lenne…”

Barényi 1972-ben vonult nyugdíjba, ám tanácsaira, szakértelmére ezt követően is számíthattak a Mercedes mérnökei. Kimagasló teljesítményéért, életművéért számtalan kitüntetést és díjat kapott. Fejlesztéseinek köszönhetően sokkal biztonságosabban ülhetünk autóba ma, noha a biztonságos vezetés másik feladata ránk hárul: amikor volán mögé ülünk, kellőképpen figyeljünk az utakon!

forrás: Kárpátalja.ma